A leghíresebb nemesfém az arany. Elsősorban a vagyon biztosítására használják. Azoknak a befektetőknek, akik fizikai aranyat vásárolnak befektetésként, opcionálisan lehetőségük van az aranyat biztonsági cégek központi, nagybiztonságú széfjeiben tároltatni. Ebben az esetben a trezor-aranyról beszélünk: őrzött fizikai arany, amelyen a befektetők törvényes tulajdonjogot szereznek.

Az ezüst is ismert mindenki számra. Az arany és más fémekkel ellentétben előfordulása a legnagyobb. Az aranyhoz hasonlóan az ezüst is értékmegőrző eszköz. Az ezüst árának alakulása kevésbé van középpontban, mint az aranyé. Ennek egyik oka az eltérő kitermelési mennyiségekben rejlik: Az nemesfém bányák 2016-ban kb. 25 700 tonna ezüstöt állítottak elő. Az arany csak 3 110 tonna volt.

A rénium fényes ezüstfehér fém, a réz kitermelésének „mellékterméke”, ugyanolyan ritka, mint az arany. A földkéregben nincs jelen tiszta formában, ezért lényegesen nehezebb a kinyerése is. A réniumot általában nem önálló elemként építik be. Inkább ötvöző anyagnak használják fémekhez. Rénium tartalmú ötvözetek vannak pl. repülőgép-hajtóművekben, ólommentes benzin előállításához és hőelemekként a hő elektromos energiává történő átalakításához használják. A rénium ma ismert előfordulásai és tartalékai kb. 50 év alatt kimerülnek.

Ennek a technológiai fémnek már kis mennyisége elegendő jelentős fejlesztések végrehajtásához. A hafnium biztonságosabbá teszi az atomerőműveket, gyorsabbá a számítógépeket, a repülőgép-alkatrészeket pedig stabilabbá. Ennek a fémnek a piac szempontjából valóban domináns felhasználása az úgynevezett szuperötvözetekben történik. Ezeket a rendkívül stabil és hőálló anyagokat használják gázturbinák gyártásában vagy a repülőgép és űriparban.

A germánium viszonylag elterjedt elem, amely azonban csak kis koncentrációban és nem tiszta formában fordul elő. Földünk kérgében átlagos előforduló mennyiség - az úgynevezett "Clarke-érték" 1,5 gramm / tonna - egyértelműen szemlélteti annak ritkaságát. A réz- és cinkérc bányászatakor a germánium kvázi ugyanúgy "kinyerhető". Kitermelése mindenesetre nehéz és drága. A germánium alkalmazási területe folyamatosan növekszik. Többek között a germánium nélkülözhetetlen katalizátorként műanyagok gyártásakor vagy nagyfrekvenciás áramkörökben. Ugyanakkor csupán a száloptikai kábelek utáni óriási kereslet igénybe veszi a gyér germánium kínálatot.

A gallium olyan ezüstfehér színű kémiai elem, amely könnyen cseppfolyósodik. Természetes előfordulása ritka, és csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Általában a cink-, alumínium- és germániumércek keverékében található. Ennek megfelelően melléktermékként nyerik a cink vagy alumínium előállítása során. A gallium nagy részét félvezető gallium-arzeniddé dolgozzák fel, amelyet főleg fénykibocsátó diódákhoz használnak. Rendkívül érdekesek azok a kutatási jelentések, amelyek szerint galliumból és indiumból álló zselé szerű folyékony fém ötvözet adattárolásra képes. Az ilyen adattárolók aztán beépíthetők az emberi testbe.

Az indium a legritkább elem a földön. Az elektronikus eszközök és a napelemek számára ugyanakkor egy elengedhetetlen anyag. Az indium tehát mindenütt jelen van,  megtalálható az LCD-kijelzőkben, mobiltelefonokban és a nanotechnológiában. Fő alkalmazási területe az úgynevezett ITO bevonatok, amelyek megtalálhatók okostelefonokban, notebookokban és monitorokban. A napelem ipar területén az indiumot használják modern CIGS vékonyrétegű napelemes modulok gyártásához. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az indium az elkövetkező évtizedekben a legkeresettebb speciális fémmé válik.

A neoímium-oxid vagy a neodímium ellentétben számos más ritka földfémmel, magas korrózióállósága miatt miatt tűnik ki.   Az a rendkívüli a neodímiumnál, hogy a levegőn gyorsan oxidálódik, ezért légmentesen kell tárolni. A neodímium por pedig egyébként piroforos és spontán meggyulladhat a levegőben. Legjobb tulajdonsága az erős mágnesesség, amely segítségével például a szélturbinákban lényegesen nagyobb teljesítményt érnek el. Így a világszerte feldolgozott neodímium legnagyobb része az Nd-Fe-B állandó mágnesek előállításához kerül.

A platina egy kémiai elem, a periódusos táblázatban 78-as atomszámmal, Pt vegyjellel szerepel. Nagy sűrűségű, értékes, kovácsolható, nyújtható szürke-fehér átmenetifém. Figyelemre méltó korrózióállósággal rendelkezik, és nemesfémnek számít. A periódusos rendszerben a 10. csoportba tartozik, a régi felsorolás szerint a 8. al-, vagy nikkel csoportba tartozik.

A platinát ékszerek, járműkatalizátorok, laboratóriumi felszerelések, fogászati ​​implantátumok és kontakt anyagok gyártására használják. Ritkasága miatt évente csak kis mennyiségeket nyernek ki. Ez egy kevéssé reaktív fém, és gyakran megtalálható saját fém alakjában is. Néhány platinatartalmú komplexet, mint például a cisplatint, alkalmazzák a rák bizonyos típusainál a kemoterápiában.

Éves világtermelés 2019: 186 t

A palládium kémiai elem, a periódusos táblázatban 46-os atomszámmal, Pd vegyjellel szerepel. A ritka, ezüst-fehér átmenetifém, a platinával, ródiummal, ruténiummal, irídiummal és ozmiummal együtt a platina fémek, a szürke és az ezüst-fehér fémek csoportját alkotja, kapcsolódó kémiai és fizikai tulajdonságokkal. A periódusos rendszerben az 5. periódusban és a 10., vagy nikkelcsoportban szerepel. Korábban a 8. alcsoportba sorolták.

A platina és a ródium mellett a palládium gazdaságilag fontos platina fém, és nagy mennyiségben használják háromutas katalizátorok előállítására. Elektronikában,fogászatban,üzemanyagcellákban és még sok más területen, például az ékszeriparban is használják, ahol arannyal ötvözve fehérarany képződik.

Éves világtermelés 2019: 227 t